A közlekedés, beleértve természetesen az áruszállítást is, mint a szén-dioxid kibocsátások közel egyharmadáért felelős emberi tevékenység, egyre kiemeltebb fókuszpontja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Az EU-ban ez az arány mintegy 30%, amelynek 72%-a a közúti közlekedésből származik. A személyszállításból származó szén-dioxid-kibocsátás aránya jelentősen eltér az egyes közlekedési eszközöket tekintetében. A személygépjárművek a leginkább szennyezőek, az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért felelősek.
Az sem mindegy azonban, hogy hány utast szállít egy-egy autó: ha többet és nem egyedül utazik a sofőr, akkor a legkevésbé szennyező járművek közé tartozhat. Európában azonban átlagosan csupán 1,7 utast szállít egy autó, így pedig más közlekedési eszközök, mint például a buszok, jelenleg kevésbé káros alternatívát jelentenek.
Az EU egyik legfontosabb célja, hogy 2050-re – 1990-hez képest – 60%-ra csökkentse a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást mértékét.
Hazánkban az e célok elérését célzó intézkedési terveket az Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (ÉCST) határozza meg. E szerint Magyarországon is az egyik legnagyobb kihívást jelentő ágazat a közlekedés – a szektor ÜHG kibocsátása jelenleg is emelkedik a közlekedési igények növekedésével. Hosszú távon viszont – a közlekedési elektrifikáció elterjedésével, más új, innovatív technológiák révén jelentősen csökkenhet az emisszió.
Ennek részét képezik azok a programok is, amelyek a vasúti közlekedés elektrifikációját, az elektromos töltőhálózat kiépítését, fejlesztését, az elektromos autóbuszok üzembe helyezését és az elektromos személyautók vásárlását támogatják. Nem mindegy azonban, hogy az ezek üzemeltetéséhez szükséges energiát, hol milyen energiahordozó forrásból és milyen technológiával állítják elő, illetőleg hogy az előállított energiát milyen hatékonysággal használják fel, pl. a Holland Királysággal együttműködésben elindított hazai Lean&Green logisztikai programmal.
E kérdéskört járja körül konferenciánk, bemutatva a zöld mobilitás lehetőségeit az egyéni és a közösségi közlekedés, illetve az áruszállítás és logisztika terén, számba véve az energiaellátás környezetkímélő és hatékonyságnövelő módszereinek alkalmazását. Bemutatjuk, hogy mik a nemzetközi trendek, mik a célszámok, s mire számíthatunk tágabb környezetünkben, a Kárpát-medencében és azon túl.
Partnereink: Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest Főváros, IFKA Közhasznú Nonprofit Kft., MÁV Zrt., Neumann János Klaszter, Trenecon Kft., Mercarius Flottakezelő
