V. ÖKOINDUSTRIA

Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

V. ÖKOINDUSTRIA
Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági
és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás
2017. november 8–10.
Budapest, a Vasúttörténeti Park (1142 Budapest, Tatai u. 95.) 

kicsi okoindustri 5os logo
kviplusz logo
Környezetipari K+F és az utánpótlás bevonása


interjú Dr. Ágoston Csaba PhD, környezetvédelmi szakértő, c. egyetemi docenssel

 

Cégetek, a KVI- Plusz Kft. alapvetően környezetvédelmi mintavétellel, helyszíni és laboratóriumi mintavétellel, kapcsolódó szakértői tevékenységgel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás-fejlesztés költséges játéktér, ma már a korábban létező a K+F-hez kapcsolódó adókedvezmény is jelentős mértékben csökkent. Ügyvezetőként miért tartod fontosnak a K+F területét?

Kutatás-fejlesztéssel az ember alapvetően nem az adókedvezmény miatt foglalkozik. A vállalkozások értelemszerűen örülnek, ha minél nagyobb támogatást kap ez a tevékenység, de alapvetően azért végeznek kutatás- fejlesztési tevékenységet, - legalábbis a mi cégünk esetében ez mindenképpen igaz-, mert ezáltal a saját tevékenységüket tudják jobb minőségűvé tenni. Saját tevékenységükbe tudnak új elemeket, végső soron új szolgáltatásokat bevinni, melyekkel a konkurenciát megelőzhetik, vagy legalábbis a versenytárshoz képest eltérő, lehetőség szerint jobb vagy olcsóbb, esetleg gyorsabb szolgáltatást nyújthatnak.

Nálunk például a kutatás-fejlesztés konkrétan azt jelenti egyrészről, hogy ami a napi munka során a vevők részéről igényként megjelenik, és a hazai, illetve nemzetközi előírásokban, szabványokban nincs hozzá leírt metodika, ahhoz mi kidolgozunk egy módszert. Másrészről előfordul, hogy valamely jogszabályban megjelenik egy mérési kötelezettség, de a megfelelőséghez nem áll rendelkezésre mérési módszer.

Tehát alapvetően a megjelenő piaci igény kiszolgálása érdekében dolgozunk ki új metodikákat, eljárásokat. Az ilyen jellegű kutatás-fejlesztésnek minden esetben az a konkrét célja, hogy a tevékenységünk jobb, modernebb, költséghatékonyabb, környezetbarátabb legyen. A kapott adókedvezmény mellékes szál.

Ez a céges bevételeken is javít, hiszen egy szűk piaci szegmenst szolgáltok ki, ahol megjelenik egyfajta igény, melyre, ha választ kap igénylő, előbb- utóbb vevővé válik.

Így igaz, a piaci bevételeinken, illetve a piaci pozíciónkon is javít, hiszen egy olyan szolgáltatást tudunk nyújtani, amit más nem.  Stabilizálni tudjuk a piaci jelenlétünket, nem csak abban a szűk körben, ahol ezt a fejlesztést elvégeztük, hanem a teljes környezetanalitikai szegmensben. Abban is segít a kutatás – fejlesztés, hogy meg tudjuk különböztetni magunkat a konkurenciától. A környezetanalitikai piacot nem úgy kell elképzelni, mint egy nagyobb vásárt, ahol kimegy 15 fazekas a piacra és ugyanazt árulja. Lehet, hogy kínálnak ugyanolyan lábast is, de azért mindegyiknek van egy saját speciális terméke. Igazából szerintem ez ad arcot a cégnek. Ez segít akár a piacszerzésben, akár a vevőcsalogatásban, mivel olyat tud adni, amit más nem kínál.

Volt arra példa, hogy egy-egy általatok kidolgozott módszer később megjelent egy jogszabályba épülve is? Esetleg tanulmányokban?

Minden esetben megjelentetjük tanulmányokban, elmegyünk konferenciákra, szakmai rendezvényekre. Jelenleg is van egy K+F feladatunk, amit az NKFIH támogatásával valósítunk meg. Ezt az Ökoindustrián be fogjuk mutatni. Egy beltéri levegővizsgálatra, a beltéri levegő minőségének véleményezésére, illetve a berendezési tárgyak vizsgálatára vonatkozó eszközről van szó. Cél, hogy megállapítható legyen, azok a beltéri tárgyak, melyek ott vannak a nappaliban, a hálószobában vagy más adott térben, rontanak-e a levegő minőségén, illetve lehet-e ezen javítani. A tárgy behelyezése javasolható vagy inkább tiltandó.  Ez is egy piaci igény nyomán megjelenő feladat, amihez eszközt és konkrét mérési módszert dolgozunk ki. A konkrét kérdésedre visszatérve, igen, volt már rá példa, hogy saját kutatásunk beépült jogszabályba.

Melyik területen?

A környezeti zavaró szag területén. A jelenleg hatályos jogszabályban a bűz fogalmára szóló javaslatunk szó szerint beépült a jogszabályba. Illetve a szaghatás csökkentésére vonatkozó előterjesztésünk szintén megjelent jogszabályban.

A jelenlegi kutatásnál, a beltéri levegővizsgálat esetében nem csak egy módszert dolgozunk ki, hanem egy ajánlást is szeretnénk megfogalmazni arra vonatkozóan, hogyan járhatnának el az ellenőrző hatóságok, a beltéri levegő minőségének javulása érdekében.

Ha most körbenézel ebben a szobában, berendezési tárgyakat látsz, melyeket valaki valamikor elkészített. A készítés során valamilyen anyagot használt, melyek tartalmazhatnak egészségre káros komponenseket, olyanokat is, melyek a környezeti levegőbe képesek kikerülni. A környezeti levegőbe történő kijutás során, zavaró szaghatás lehet, például a rossz minőségű gumik, műanyagok esetében. Ugyanez a probléma a készítés során felhasznált vegyi anyagoknál, a szerves oldószereknél, a hígítóknál, a ragasztóknál és az egyéb anyagoknál is. Fejfájást okozhatnak, rossz közérzetet, ténylegesen zavarhatják a mindennapi életet. Sok időt eltöltve ilyen helységekben jelentős dózist kaphatunk, szélsőséges esetben egészségre káros mértékben is.

A környezetvédelmi ellenőrzés esetén a kibocsátó forrásokat vizsgáljuk, ahol lehetséges. A lakótereken kívül, illetve belül. A lakóterekből nagyon sok van, arra, nincs lehetőség, hogy minden lakás, minden helységét megmérjük, ez szinte kivitelezhetetlen feladat. Egy kicsit messzebb kell megfogni a problémát. A bekerülő tárgyakat kell megvizsgálni, hogy ezekből képes-e valami kikerülni a lakótérbe, és ha igen, milyen mennyiségben. További fontos kérdés, hogy ez a hatás mennyi ideig tart. Tipikus például az új autószag. Tudjuk, ha veszünk egy új autót, annak szaga van, amit meghatározott ideig érezni lehet.

Arra gondolsz, hogy ezt a fajta ellenőrzést a gyártás folyamatába lenne érdemes beilleszteni?

Igen, ideáig is el lehet jutni. Az autógyártásnál maradva az autókba beépülő alkatrészeknél egyedi gyári, céges standardok és eljárások léteznek, melyeket elvégeznek a gyárak.

A belső légtér vizsgálatának ötlete nem a mi fejünkből pattant ki, hanem konkrét megkeresések, munkák érkeztek ezzel kapcsolatban. Az egyik ilyen eset volt egy irodaház sok ezer négyzetméter szőnyegpadlója, mely már egy éve ott volt és még mindig nagyon jellegzetes szagot árasztott. A dolgozók rosszullétre panaszkodtak, szédülésre. Egy másik eset egy speciális, moziban található, úgy nevezett hangtapétához kötődik, ami felvitel után még félév elteltével is nagyon rossz szagot árasztott. A konkrét megkeresések nyomán kezdtünk ezzel a témával foglalkozni, érzékelve, ez a terület még rendezetlen. Műszaki és jogszabályi szempontból is.

Milyen stádiumban van a kutatásotok?

Már elkészült egy prototípus, egy „mű” belső légtér, mely vizsgálni képes a beltéri levegő minőségét. A próbaméréseken túlvagyunk, jelenleg a finom hangolás történik, a konkrét minőségbiztosítási pontok meghatározásával.

Hogyan tudtok egy kutatás-fejlesztés folyamatba bevonni fiatalokat? Magáncégként a kezdetektől fogva tartjuk a kapcsolatot az oktatási szférával. Ez egyfajta belső indíttatás, hiszen én és a kollegák közül többen is egyetemi kutatóként kezdtünk. Nálunk rendszeresen vannak nyári gyakorlatokon diákok, a közép-, és a felsőoktatásból egyaránt. Többen szakdolgozatkészítéshez, Phd-hez gyűjtöttek anyagot nálunk.

Ennél a konkrét kutatás- fejlesztésnél is egy agilis fiatal hölgy dolgozik, aki szakmai gyakorlatra jött eredetileg, majd itt maradt a szakdolgozata miatt. Jelenleg pedig rézmunkaidőben dolgozik már nálunk. A tudás és a motiváció fontos, az irodalmi kutatás terén sok területen támaszkodtunk rá.

Azt lehet tudni, hogy mely egyetemekkel álltok kapcsolatban?

Együttműködési megállapodásunk van a Műegyetemmel, az ELTE-vel, az Óbudai Egyetemmel, a Szent István Egyetemmel. A Corvinussal is volt, de ez a kar a Szent István Egyetemhez került. A Miskolci Egyetemmel szintén dolgozunk együtt, de voltak már nálunk Szegedről, Győrből és Debrecenből is diákok.

Mit tapasztalsz, a diákok milyen tudással érkeznek hozzátok?

Nagyon heterogén a tudás és a motiváció is. Sajnos vannak olyan diákok, hogy a rosszal kezdjem, akiknél nem tudom miért választották ezt a szakot, nem érdekli őket a terület, „le akarják tudni” a feladatot. De szerencsére ők vannak kevesebben. A többség érdeklődő, főleg a gyakorlati részek iránt. A mi cégünk ebben partner, kiemelten gyakorlati jellegű hely vagyunk.

A diákok elméleti felkészültsége nagyon heterogén, de a többségnek alapvetően jó. A gyakorlati tapasztalat meglehetősen hiányzik, ezért is jönnek hozzánk.

Mi lehet ennek a hátterében? Idő vagy anyagi korlát?

Egyszerűen az egyetemeknek nincs lehetősége a gyakorlat biztosítására. Ez nem negatívum, hanem inkább ténykérdés. Ez olyan, mint amikor megszerzi a jogosítványt valaki, de a gyakorlatban egy komolyabb forgalmi helyzetben megakad. A diákoknak éppen ezért fontos a gyakorlati helyen történő megjelenés, a gyakorlati képzés. Az egyetemnek nem ez a feladata, hanem az elméleti háttér és a gyakorlati alapok átadása.

Van a gyakorlati időnek valamilyen minimum hossza?

Igen, ezt intézményenként határozzák meg. Van, ahol 6 hét és van, ahol háromszor 6 hét. A középiskolák esetében úgy emlékszem négy hét a gyakorlati idő.

Hogyan lehetne azon javítani, hogy több gyakorlaton vehessenek részt a diákok?

Több cégre lenne szükség. Olyanokra, ahol ténylegesen tudnak foglalkozni a diákokkal, valódi tapasztalást tudnak átadni. Mi úgy fogadjuk a diákokat, hogy amikor megérkeznek, melléjük rendelünk egy munkatársat, aki tud velük foglalkozni. Sajnos hallottunk olyan gyakorlati helyekről is, ahol a diákok szélsőséges esetben a teljes gyakorlati időszakot az ebédlőben ülték végig. Ennek nincs ételme.

Hogyan érzékeled, a felsőoktatási képzőhelyek tudják, mely cégek biztosítanak megfelelő gyakorlati helyet?

Nincs széleskörű tapasztalatom ezzel kapcsolatban. Mi értékeljük a diákokat a gyakorlati idő végén, illetve a diákok is írnak értékelést rólunk, mint gyakorlati helyről. Utána ez már a főiskolák, egyetemek felelőssége és döntése. Ha egy gyakorlati helyről sok negatív értékelés érkezik, úgy a képző helynek két választása lehet. Egyeztet adott gyakorlati hellyel a lehetséges változásokról, vagy nem küld oda több diákot.

Szeretnék visszakanyarodni egy kicsit a kutatás- fejlesztés területére. Amikor elkészültök egy-egy fejlesztéssel, hogyan tudjátok népszerűsíteni?

Nálunk ez egy többrétű dolog. Van egy direkt célcsoport, azok a cégek, ahol ezek a mérési igények megjelentek. Másrészről ott vannak azok a hatóságok, melyek az ellenőrzéseket végzik. Emellett szakmai fórumokon, szakmai konferenciákon, Ökoindustrián jelentetjük meg a fejlesztések eredményeit. Szakmai folyóiratokban, mint például a Zöldiparban vagy az InGreenben.

Az oktatás is népszerűsítő hely, hiszen a jelen diákjai a jövő vásárlói. Fontosnak érzem, hogy már a képzésben megjelenjenek az újítások. Én is tanítok felsőoktatási intézményben, a törzsanyag mellett mindig ejtek pár szót arról, mik azok a problémák, amik felmerülnek a hétköznapokban, adott szakterületen, és milyen megoldás létezik arra.

 

Érdekli a diákokat az ilyenfajta előadás?

Igen, általában kedvelik. Mindenkit jobban érdekel, mint az ennél szárazabb elmélet, de értelemszerűen annak rovására nem mehet. Az elméletet kell kiegészíteni a napi újdonságokkal.

Nem gondoltatok arra, hogy amikor egy-egy cikket megjelentettek szakújságokban, illetve egy-egy kapcsolódó prezentációt készítetek, akkor azt hírlevél formájában eljuttatjátok a vevőitekhez is?

Előfordul, hogy kommunikáljuk a vevőink felé. De mi alapvetően inkább a személyes, szinte napi kapcsolattartást preferáljuk Egy-egy félórás megbeszélés során pontosabban felszínre kerülnek adott cég problémái.

Mi a véleményed a kiállításokról? Egy kiállítás, mint megjelenési felület, hogyan segíti a kutatás-fejlesztés megismertetését?

A kérdés az, ki a célcsoport, akit el szeretnénk érni, valamint az a rendezvény, kiállítás milyen jellegű. Az Ökoindustria egy kiállítás, standokkal. A standok többségén jellemzően jól öltözött urak és hölgyek ülnek papírokkal, kiadványokkal várva az érdeklődőket. Ez a megszokott, ehhez képest kell valami mást nyújtani, valamivel fel kell hívni a látogatók figyelmét.  Korábban például az imissziómérő buszt vittük ki.

Idén novemberben az új fejlesztésű berendezésünkkel jelenünk meg. Ebből egy van, sehol a világon nem létezik ilyen. Figyelemfelhívó lesz, úgy gondolom. valószínűleg sokan oda fognak jönni és megkérdezik, mi ez. Sokkal könnyebb így kapcsolatot kialakítani, hogy a potenciális vevőjelölt maga érdeklődik, mintha én állítanám meg. Az ilyen kiállításokra próbálok minden alkalommal valamilyen különleges, a nagy kiállítási jellegtől eltérő, gyakorlatias dologgal megjelenni. Szeretnék a látogató fejében emléket hagyni.

Ez a taktika bevált számotokra a kiállításokon?

Igen bevált. Előfordult, hogy előadást tartottam egy kiállításon rendezett minikonferencián, amit hallott egy úr, aki öt év múlva jelent meg nálunk, hogy most lenne szüksége ilyen mérésre. Ki kell tűnni és a fejekben kell emléket hagyni. Nem baj, ha ez nem teljesen pontos emlék, elegendő, ha tudja kihez kapcsolni.

 

Külföldre is jártok kiállítani?

Előfordul, de nem nagy számban. Voltunk már Romániában, Szerbiában, volt már munkánk Oroszországban is. Alapvetően azonban elsősorban a magyar piacon szeretnénk jelen lenni.

A meglévő vevőkörötök felé is jelzitek a kiállítást?

Igen a meglévő vevőket is értesítjük hírlevélben, amikor már elérhető közelben lesz az Ökoindustria.

Örülnek a megkeresésnek?

Igen. A KSZGYSZ szervezi ezt a rendezvényt, így elég sok fórumon megjelenik a hír. Ennek ellenére mégis előfordul, hogy valaki nem értesül róla, és mi hozzuk a tudomására, lesz kiállítás, jöjjenek el.

A kiállítás után foglalkoztok az ott történtek után követésével?

Igen. Létezik egy űrlapunk, amit kiviszünk a kiállításra és felmerülő igény, kérdés, kérés esetén ezt kitöltetjük érdeklődővel. Elkérjük az elérhetőségét és még néhány tájékoztató információt, majd a kiállítást követő hetekben felvesszük vele a kapcsolatot. Úgy gondolom egy kiállítás így nyer értelmet, hiszen energiát, időt fektettem abba, hogy eljussak a potenciális érdeklődőkhöz, akik kérdeznek, problémájuk van, amire választ várnak a cégtől.  Mi pedig megadjuk nekik.

Már készültök a novemberi Ökoidustriára vagy korainak érzed még?

Nem érzem korainak és igen, már készülünk. Kis reklámajándékot is viszünk, a fejekben pedig az új kutatás -fejlesztési eredményeinkről szeretnénk emléket hagyni.

 

interjú: Koza Andrea

 

Főtámogató

 

mav

Máv Zrt. 

 

Támogatók

nfm szines logo

http://www.trenecon.hu/

ce hu rvb hr
deloitte Holofon logo rgb EEN HU szines
MNKH   fm logo th


Médiapartnerek

ingreen log tltsz 2000x1433 800x573 transpack 2000x467 800x186 zip magazin logo 800x869 800x869 zoldunio 2000x2517 800x1006


Szakmai partnerek

electro coord th greenius
kovet logo allo 1651 meszsz
recobin  

Hátra van még:

co2libri 2017

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt.