V. ÖKOINDUSTRIA

Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

V. ÖKOINDUSTRIA
Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági
és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás
2017. november 8–10.
Budapest, a Vasúttörténeti Park (1142 Budapest, Tatai u. 95.) 

kicsi okoindustri 5os logo
htrio
A H-TRIÓ Kft. felajánlásából három darab HSM Shredstar S5 kerül kisorsolásra a látogatók között.


Okos város – Okos felhasználás




„Figyelmesen hasonlítsunk össze egy régi met rosközpontot a modern lakóteleppel, ahol lakunk vagy ezzel a már vidékre is terjedő kultúrszeméttel elárasztott területeket a még érintetlen helyekkel. Ezután hasonlítsuk össze egy normál testszövet hisztológiai képét egy rosszindulatú daganatéval: meglepő párhuzamokat fogunk találni. Objektíven végiggondolva és az esztétikumot kézzelfoghatóra lefordítva, ennek a különbségnek az oka az információvesztés.

A rosszindulatú daganatsejt abban különbözik az egészségesektől, hogy elveszti azt a genetikai információt, ami a testet alkotó sejtek érdekközösségének hasznos tagjává tehetné, és egysejtűként vagy pontosabban mondva fiatal embriósejtként viselkedik. Nem rendelkezik a szükséges struktúrákkal, mértéktelenül és öntörvényűen osztódik, belenő a még egészséges környe szövetekbe, és azokat működésükben megzavarja. Ez a hasonlatosság egy városkép és a rosszindulatú daganat között azon alapszik, hogy mind kettő esetében a még egészséges teleteken kifinomult, egymásra épü és egymást kiegészí alkosokat valósítottak meg, amelyek nemes arányaikat a hosszú fejlődés során szerzett tapasztalatoknak köszönhetik, amíg az eluralko rosszindulatú daganat vagy a városképet uraló modern, végletekig leegyszerűsített építészeti technológia semmi jelét sem mutatja a hosszas tapasztalási, információgyűjtési folyamatnak.”


KONRAD LORENZ - A civilizált emberiség nyolc halálos ne


Annak ellenére, hogy többen óva intettek a fenti beveze idézet használatától, úgy gondolom, hogy ennél kifejezőbb, a saját korát megelőző metaforát nem találhattam volna, melyet az élet azóta már sokszor igazolt”. A sorok szerzője etológusként, akkor még inkább csak a városok - túlnépesedésen keresztüli –, emberiség kollektív pszichéjére gyakorolt hatásait elemezte, mára azonban ez probléma jóval túlmutat azon. Okos város sorozatunk első részében egy áttekintést szeretnék nyújtani, arról hogy mi alapozza meg napjainkban, az egyre növekvő igényt az okos városok irányába.






Az senki számára nem meglepő, hogy Földünk lakossága az elmúlt 200 évben több mint tszeresére nőtt. A vekedés ütemét főleg Ázsia és Afrika diktálja. Az előbbi az utolsó hatvan évben majdnem megháromszorozta lakosságát (1950-2008-ig cca. 1 404 millió ről 4102 millió főre emelkedett), és az afrikai kontinens pessége is több mint tszeresére duzzadt. Leszámítva Európa lakosságát mindenhol a lakosság növekedésére lehet számítani. A technológiai fejlődés, az egészségügyi ellátás fejlődése az addigi természetes születési-halálozási egyensúlyi állapot feloldósához vezetett. A halálozási arány, különösen a gyermekhalandóság csökkent, a várha életkor nőtt. Ez a

túlnépesedés, úgy nhet a gyökere szinte minden ma ismert nem természetes társadalmi, gazdasági,

környezeti, élelmezési, energiaellátási problémának, amiket a mostani megújulásra váró profitszemléletű társadalmi rendszerek már nem tudnak hatékonyan kezelni.


Forrás: KSH

A Föld városi lakosságának az aránya az ipari forradalom kezdete óta tizenhétszeresére tt a nem városban é lakossághoz viszonyítva. Míg az 1800-as évek elején becsült adatok szerint a ld körülbelüli 1 milliárd lakosának körülbelül 3%-a (ez körülbelül 30 millió ember) élt városokban, addig

2008-ban, az akkor 6,8 milliárdos lakosságnak már az fele (mintegy 3,4 milliárd) él városokban.

Wellington Webb mondta, hogy míg a XIX. századot a birodalmak, a XX. századot a nemzetállamok századának tekinthetjük, addig a XXI. századot bátran nevezhetjük a városok évszázadának.




Forrás: www.postscapes.com




1975-ben összesen három 10 milliós lakosságú megaváros létezett a világon, New York, Tokió, és Mexikóváros. Jelenleg 21 ilyen város van és az előrejelzések szerint, még több ilyen megaváros jön létre az elkövetke években. A jelenleg legnagyobb megavárosnak számí Tok az agglomerációval együtt 38 millió embernek ad otthont, ami azt jelenti, hogyha egy állam lenne, akkor a 35. legnépesebb állam lehetne. De jelentősnek számít minden egymillió feletti lako város, amiből immár több mint 500 van a világon, amiből 2012-ben, Budapest a 193. legnépesebb város volt. Beszédes adat az is, hogy egyes becslések szerint, 2025-re Kínában 221 egymilliós lakosú város lesz.







Forrás: ENSZ, 2014-es városfejlesztési kilátások felülvizsgálata



Nem csak a Föld lakosságának nagy része él városokban, hanem a Föld által megtermelt javak nagy része is városokban keletkezik. Jelenlegi becslések szerint a bolygónk 600 legnagyobb városában állítják elő a globális GDP 60%-át, és úgy számolják, hogy a vőben a fejlő világ gazdasági növekedésének a 80%-át is a fejlődő gazdaságok városai adják majd. Ennek megfelelően a rosok energiaigénye, az összes világon megtermelt energia csaknem 80%-a, de példaként fel lehet még hozni, hogy a városi világítás energiaszükséglete egymaga 19%-ot tesz ki az összes megtermelt elektromos energiából. [1]



De mi is az a város? Jari Niemelä szerint, a város (vagyis „urbanizált terület) egy széles körben értelmezhető kifejezés, amely földrajzi értelemben egy régió területhasznosítására vonatkozik. Tehát egy olyan földrajzi hely, ami „meglehetősen nagy”, sűrűn lakott; ipari, kereskedelmi és lakóövezetekkel jellemezhető. A jelenlegi modern város, az ember által, nem természetes módon létrehozott települési formák eddig ismert legmagasabb szerveződési szintje. Legfőbb jellemzője, hogy egyetlen faj, az ember igényeit próbálja kiszolgálni, az adott földrajzi hely ökoszisztémáját sokszor figyelmen kívül hagyva, azt átalakítva. Ez szinte kódolja önmagában, hogy egy bizonyos területi és lakossági méret felett a mai formájában a városok nem működtethetőek sokáig, vagy fenntartásuk olyan áldozattal ját, hogy mostanra már nem csak lokális, hanem globális problémákat is okoznak.



Egyes definíciók szerint, az okos város” egy olyan koncepció, amelyet a 2000-es évek eleje óta alkalmaznak, már meglévő, átalakuló, fejlődő településeken, a politika, gazdaság, közigazgatás és várostervezés területein, összekapcsolva ezeket az innovatív technológia fejlődésével. Egy olyan elképzelés, ami szerint a meglévő, és jelenleg is fejlődő digitális technológia felismeri az egyes gazdasági, rsadalmi, politikai kihívásokat és egyben megoldást is kínál azokra, az ezredforduló utáni posztindusztriális társadalmakban. Ezek a problémák főleg a környezetszennyezés, a demográfiai változások, a népesség növekedése, a pénzügyi válságok és az erőforrások szűkössége. A problémára nyújtott el megoldások például az olyan gazdasági és társadalmi fogalmak, mint a közösségi gazdaság (Sharing Economy), közösségi finanszírozás (Public-benefit corporation), illetve az aktív nyilvános zösségi részvétel (pl: állam és polgárok közti konzultáció, vagy az alulról szervezett programokban való széleskörű polgári részvétel). Ez a definíció azonban egy kicsit mégis csalóka

lehet, ezért talán érdemes kicsit visszamenni az időben, és megnézni azt, hogy milyen elképzelések születtek egy nagyváros kínálta kihívások megoldására a múltban.









„Egy ilyen sokoldalú régió megfelelő ábrázolásához (amelyben a városi lakosg számtalan dimenziója megjelenik), illetve a különbö dimenziók problémáinak feltárásához és azonosításához több évnyi elemzésre volt szükség (több millió adat, számtalan ónyi számítóp-használati idő, emberfeletti erőfeszítések). Mindez lehetővé tette egy ilyen terjedel város átfogó elemzését.”


Los Angeles-i Közösségi Elemző Iroda

The State of The City: A Cluster Analysis of Los Angeles

1974.


2013 decemberében a Los Angeles-i polgármester Eric Garcetti kiadott egy utasítást, amelyben minden városi-közigazgatási osztályt arra kért, hogy gyűjtse össze, rendszerezzen minden rendelkezésre álló adatot és ossza meg azt egy nyilvánosan elérhető weboldalon a következő év

elején. 2014 februárjában kinevezte Los Angeles első innovációs technológiai vezetőjét, és néhány



[1] https://www.postscapes.com/anatomy-of-a-smart-city/

hónappal sőbb elindította a DataLA-t, a város online adatportálját. Ekkor már egy olyan nemzedék élt Los Angelesben, ami mobiltelefonnal, állandó internet eléréssel nőtt fel, így egy City Hall-ban tartott Hackhatonnal egybekötve, különösebb nehézség nélkül tudta beindítani digitális város programját. Persze, mint sok okos, és új(nak tűnő) ötlet, ez sem volt új. Los Angelesben már

évtizedek óta erős informatikai háttérrel támogatják a politikai és gazdasági elemzéseket. Az 1960-as évek gén, és az 1970-es években a kevésbé ismert Közösségi Elemző Iroda (Community Analysis Bureau) már használt szátógépeket, klaszteranalíziseket, sőt még infravörös légi felvételeket is, adatgyűjtés céljából, demográfiai és lakásminőségről szóló jelentések elkészítésére - a helyi szegénység, és más társadalmi problémák elleni zdelemhez. A kornak megfelelően, ezeket az információkat gyakran inkább piackutatási célokra használták, mint várostervezési és üzemeltetési feladatokra, de mindez nem lehetett akadálya, hogy Jan Moriss többször is a The Know-How City- ként („a tudja hogyan város) említse Los Angelest. Ez a „Know-How” vezetett el a gépekben való hittől, a smítógépes informatikai rsadalmi elemzésekig és ezen elemzések felhasználhatóság iránti érdeklődéséig. Jó lda erre, hogy a Közösségi Elemző Iroda számos olyan technológiát és analitikus megközelítést fejlesztett ki, amelyekkel a lakosság életszínvonal-csökkenének megakadályozását szolgáló lakások és az ezekhez kapcsolódó társadalmi feltételek felmérését szolgálta, és részletes helyi adatokat szolgáltatott az elavulás korai jeleit bemutató környékek azonosítására. A számítógépes adattárolás és az adatok feldolgozása, az iroda tervezett munkájának középpontjában állt, azzal a céllal, hogy segítse a politikai ntéshozókat a városüzemeltetési kihívásokra adott válaszok tervezében és költségvetésében.

Közösségi Elem Iroda – elemzésekhez használt kódoló lapok használati útmutatója

A hetvenes évek első felétől, Tom Bradley vezetése alá került a ros, aki sokkal elkötelezettebb volt a hátrányos helyzetű népesség támogatásában és a faji különbségek kezelésében, mint konzervatív elődje, Sam Yorty. A vetkező évben a szövetségi kormány létrehozta a Közösségfejlesztési Támogatási Programot (The Community Development Block Grant Program), a szegénységgel küzdő városrészek újjáépítésének, szociális szolgáltatásainak és infrastruktúrájának finanszírozására. Romerol Malveaux szerint - akinek az első munkáját a Közösségi Elemző Iroda támogatásával végezte, és aki negyvenöt évvel sőbb közösgi aktivistává vált - az Iroda által generált adatok segítettek Los Angelesnek, hogy az első olyan várossá váljon, ami ezeket a pénzeszközöket a szociális szolgáltatások bővítésére, az utcák fenntartására, a könyvtárak és parkok létrehozására használja az alacsony jövedelmű területeken.


Mindössze az az egyetlen gond akadt, hogy az összegyűjtött adatok olyan hasznosnak bizonyultak a szövetségi támogatási nzek megszerzésében, hogy a város inkább arra összpontosított, hogy az iroda tevékenysége kimerüljön a folyamatos adatelemzésben, amely igazolja a támogatási alapokat, ahelyett hogy kutatásokat geztek volna a városvezetés cselekvés tervének megváltoztatásának irányába. Így a város előre meghatározott céljaira koncentrálva, csak a pályázati finanszírozás megvalósítására irányult az iroda tevékenysége.


Közösségi Elem Iroda Városi klaszterelemzés

Főtámogató

 

mav

Máv Zrt. 

 

Támogatók

nfm szines logo

http://www.trenecon.hu/

ce hu rvb hr
deloitte Holofon logo rgb EEN HU szines
MNKH   fm logo th


Médiapartnerek

ingreen log tltsz 2000x1433 800x573 transpack 2000x467 800x186 zip magazin logo 800x869 800x869 zoldunio 2000x2517 800x1006


Szakmai partnerek

electro coord th greenius
kovet logo allo 1651 meszsz
recobin  

Hátra van még:

co2libri 2017

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt.