V. ÖKOINDUSTRIA

Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

V. ÖKOINDUSTRIA
Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági
és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás
2017. november 8–10.
Budapest, a Vasúttörténeti Park (1142 Budapest, Tatai u. 95.) 

kicsi okoindustri 5os logo
WaterScope LOGO COLOR
Vízipari helyzetkép
interjú Ilcsik Csabával
 
Világszinten egyre többet beszélnek a vízkincs felértékelődéséről. Több helyen a jövő aranyának is nevezik a vizet. Mit tapasztalsz mennyire aktuális kérdés ez Magyarországon?
Az, központi kérdés. Alapveen olyan vízgyűjtő területen élünk, ahol a folyókon kevesebb víz jön be az ország területére, mint amennyi kimegy, Magyarország vízben gazdag terület. Ez egy kényelmes helyzetet teremt, kicsit determilja az innovációk, újdonságok bevezetését. Elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre, hiszen annál több víz van, hogy izgulni kelljen a mennyiség miatt, annál viszont vízben szegényebbek vagyunk, hogy nyugati színvonalon költsünk az infrastruktúrára. Ez alatt azt értem, hogy a vízi közmű szektorban 20 vagy még inkább 30 éve ugyanúgy tisztítják a vizet, nem fűződik jelentős érdek ahhoz, hogy új technológiák legyenek bevezetve nagy számban. Másfelől nézve nincs jelentősége egy új technológia bevezetésének, hiszen a magyar jogrend sokkal szigorúbb, az elrások sokkal szigorúbbak, mint Európa más országaiban, és a jelenlegi technológiai szint is maximálisan kiszolgálja az elvárásokat. A vizeink is alapveen jóval tisztábbak, és sokkal jobb minőségűek, mint Európa egyéb országaiban. Svájc és Szlovénia előz meg minket e téren. Ez az egyik korlát.
A másik korlátot a pénzügyi helyzet jelenti. A szektorban működő cégek nem rendelkeznek elegendő pénzzel, egy-egy új technológia bevezetéséhez, mellyel akár világvezetők lehetnének. De nem járunk a világ előtt, vizes témákban alapkutatás szinte nincs. Amiben próbálunk elől járni, azok a magyar technológiák, értsd ez alatt a vízkezelő és a víztisztító rendszereket.
Magyar szabadalmakról beszélsz?

Magyar technológiákról. A szabadalom nem kifejezés ide, mert vízhez társuló szabadalmakat nehéz bejegyeztetni és nagyon sokan is foglalkoznak vele. Emellett a vízhez kötő szabadalmak jelentős részének valamilyen vízműhöz kell kapcsolódnia, ami nehezíti a helyzetet. Bonyolult és összetett folyamatról van szó a vízipari szabadalmak esetében. Ezért helyesebb a technológiák kifejezés.
Léteznek olyan termékek, melyeket magyar vízműcégek gondozásában fejlesztettek, de igen nehéz helyzetbe kerül az, aki azt hiszi, hogy egy-egy termék, technológia piacra juttatása csak nz kérdése. Hiába a nz, szükség van olyan emberekre, erőforrásokra, szakmai tudásra, céges rugalmasságra, amely a nemzetközi piacon való megjelenést segíti. Általában véve sincs igazán nagy tapasztalat a nemzetközi piac működésében, és egy-egy vízműben nem szükségszerűen állnak rendelkezésre az ehhez szükséges erőforrások, ismeretek.
Összességében elmondható, vannak kísérleti projektek, pilotok, melyek magukban hordoznak új és érdekes információkat, technológiai fejlesztéseket, melyekkel a világ élvonalában lehetünk, de később ezeket a technológiákat tisztelet a kivételeknek - nem menedzseljük megfelelően. Van még mit tanulnunk a témában.
Jól értelek, ezek a technológiák a gyártás szintjén rekednek meg?
A gyártás szintje előtt. A prototípusnál. A termékesítés már nem megy, mert más típusú vállalatokat, más képessé embereket igényelne, mint amivel ldául egy vízmű rendelkezik.
A Vízműveken kívül más cégeknél nem érhető tetten vízipari technológia fejlesztés?
De, léteznek kisebb cégek, melyek ügyesen helyet szereztek a világ vízpiacán.
Ezek a gek milyen tőkéből tudják megvalósítani ezeket a technológiákat? Pályázati nzekből?
Ezek a cégek általában saját nzből fejlesztenek. Vannak lzatok is, de nehéz pályázni, ráadásul ezeknél a pályázatoknál az a jellemző, hogy egy nyugat-európai ország, ha nyer ilyen lyázatot, akkor megmondja mi a feladat, Magyarország pedig legyártja az ehhez szükséges részeket.

A Bay (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.), a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, a Szent István Egyetem, és még említhetnénk sokat is, foglalkoznak fejlesztésekkel, de az erőforráshiány rányomja a lyegét itt is az előrelépésre.
Lenne megvalósítható innováció, technológia Magyarországon?
Igen, de ezek a cégek leginkább eladják a technológiákat külföldre. Nincs Magyarországon fizetőképes kereslet. Magyarországon vízipar területén a fizetőképes keresletet a gyógyszergyárak, az Audi, a Suzuki, a MOL jelenti, ahol az alkalmazott technológia miatt meghatározott vízminőség szükséges.
Ma hiányzik a régi, célzott innovációs támogatás Magyarországon. Vállalatként nem tudom megtenni, hogy a bevételem egy részét innovációra fordítom, kapok adókedvezményt és cserébe minden két évben kötelezően bejelentek egy új technológiát, szabadalmat. Ez gond. Régen volt a K+F támogatás.
Vízipar területén milyen jellegű technológiákra lenne szükség vélenyed szerint? Világszinten vagy akár Magyarországon.
Az el ilyen nagy terület, ahol nincs víz, ott legyen. Például ahol sok a sós víz ott legyen sótalanító. Egy másik területet képez, ahol ugyan sok víz van, de nem iható, mert természetes módon szennyezett. Ilyen ldául Dél-Amerika, Afrika nagy része, Ázsia.
Egy újabb terület, ahol van víz, de mesterségesen szennyezett. Például Kína, illetve Németországban a Duna, ahol a nagymértékű hajózástól olajos lerakódással teli a mederfenék. Ezek tisztítására volna igény nagy mennyiségben. A nagy mennyiség alatt olyan mennyiségre gondolj, mint például a Jangce megtisztítása.
Nagy probléma világszinten az öntözővíz, ami lunk jelenleg nem gond, hiszen van elegendő öntözővizünk, de ldául Dél-Amerikában számos kutatás folyik, hogyan lehetne az öntözővizeket tisztítani.
A szennyvíztisztításra szintén nagy igény van a világ minden részén. Illetve a természetes vizek megóvására. Ezek mind egy-egy olyan területet jelentenek, ahol igény lenne a folyamatos technológiai fejlesztésre.

Állagmegóvásra gondolsz a természetes vizek megóvásánál?
Nem csak. Például a Petkupára is gondolok a Tiszán. Amíg az olaj katasztrófahelyzetet teremt és egyszerre, gyorsan kell megoldani, addig a petpalack folyamatos szennyezés, amit orvosolni kell, mivel nem bomlik le. A műanyag esetében konstans mennyiséget kell kezelni.
Ami szintén nagy probléma az árvízvédelem megoldása, illetve a termőföldek hiányából vagy nem elégséges mennyiségéből adódó, újabb vízipar területén megjelenő kérdés, az urban agricultura, a városi akvapóniák. Ez az irányzat ahhoz kapcsolódik, hogy a termőföldek nem lesznek képesek élelmiszerrel ellátni a világot ezért városi aquaculturakban, szabályozva a termésmennyiséget állítanak elő élelmiszert. Nincs termőföld, hanem tápanyagokkal ellátott vízben termelik a növényeket.
Ti is rendelkeztek a területhez kapcsolódó saját technológiával, a Waterscope- val. Mennyire sikerült ezt bevezetnetek itthon, milyen nehézségekbe ütköztetek? Egyáltalán mihez kapcsolódik ez a technológia?
bb technológiánk van. Amivel életvitelszerűen foglalkozunk az a Waterscope, egy mikrobiológiai monitoring eszköz, mely segíti a mikrobiológusok munkáját. Segítségével többek között 24 órában lehet rni olyan adatokat, melyeket jelenleg, heti egyszeri, pontszerű mintavétellel ellenőriznek. Az eszköz segítségével trendek mutathatók ki, zminőség romlások érzékelhetők, tendenciák észlelhetők, éghajlat, illetve évszakfüggő változások figyelhetők meg.
Kik alkotják a vevőkörötöket? Kik tudják a Waterscope-t jól hasznosítani?
Négy nagy csoport jelöltünk meg. Az egyik, akik ztisztítással, vízkezeléssel foglalkoznak. Nekik tudunk biztosítani állapot információt a vízszűrőkről, a technológiájukról, a bejövő vizeikről. Ez segíti az állapot alapú karbantartást, mely költségcsökkentést jelenthet, hiszen úgy tudják segítségével tisztitani a vizeiket, hogy optimálisabb legyen az üzemeltetés.

A második nagy csoport az aquaculturák, és más mezőgazdasági felhasználások. Halászatok, kagylótelepek, algafarmok. A harmadik csoportba a mérőhelyek tartoznak, mint például a vízügyi hatóságok, a magán laboratóriumok.
A negyedik csoport a turisztika területe, mely viszonylag újkeletű. Itt lul gondolj a horgászturizmusra, ahol a berendezéssel vízminőség információkat adhatunk a horgászoknak, milyen fogásra készülhetnek, de kaphatnak adatokat a tavak üzemeltetői is. A mi berendezésünk által szolgáltatott adatok segíthetnek eldönteni a vendégeknek, mikor utazzanak egy adott turisztikai helyszínre, milyen vízminőségre, milyen programokra számíthatnak az adott régióban. Választhat vendég, elmegy-e adott helyszínre vagy sem, illetve, ha odalátogat, akkor fürödni fog, vagy kirándulni, az aznapi vízminőségtől függően, így megelégedéssel távozik, ami valószínűsítheti, hogy következő alkalommal is visszatér.
Ezt a területet most indítjátok?
Igen.
És melyik a legrégebbe terület?
A vízkezelés, víztisztítás, illetve a mérőhelyek területe.
Hogyan fogadták Magyarországon a Waterscope-t?
Magyarországon még át kellene törni egy szemléletbeli falat ezzel kapcsolatban. Mindenki az évek óta bejáratott módszerekkel dolgozik, nem gondolkodik új megoldások kipróbálásán.
És a külföldi piac?
A külföldi piac jóval nyitottabb. Mi az innovátorokra, a kipróbálókra, a korai csatlakozókra fókuszálunk első körben. Európában ezekből jóval több van, mint Magyarországon. Ennek egyik oka az ár, mivel itthon viszonylag drágának minősül a Waterscope, külföldön viszont megfizethető kategória. A másik ok az, hogy a nyugati vezető cégeknél létezik és működik a társadalmi felelősségvállalás, míg itthon sokkal inkább a hatósági ellenőrzésektől tartanak a cégek, nem a társadalmi felelősségvállalásban gondolkodnak.

Úgy tudom több külföldi kiállításon vetettek részt a Waterscope-val? Ez mennyire segítette a népszerűsítését? Mennyire gondolod sikeresnek a külföldi kiállítási részvételeteket?
Az első kiállítás, ahol kiállítóként jelentünk meg, inkább gyakorlatnak fogható fel. Az el komoly megjelenés Münchenben volt az IFAT-on, mely leginkább költséghatékonynak, mint eredményesnek nevezhető. A Magyar Kereskedőház (korábban HITA) közös standján jelentünk meg. Arra jó volt ez a kiállítás, hogy mindenkihez elmehettünk, akit potenciális partnernek gondoltunk és megkértük jöjjön el a mi standunkra és beszéljünk. Ami gondot jelentett, hogy nem ttek be olyan vállalatok, akik kifejezetten a vízipari kiállítókra voltak kíváncsiak, hiszen mi nem a tematikus vízipari pavilonban voltunk.
A tavalyi IFAT-on már a vízipari pavilonban állítottunk ki, jóval magasabb áron, ami nem nevezhető költséghatékonynak, ugyanakkor viszont nagyon sok cég jött a standunkhoz érdeklődni. Sajnos nem voltunk erre kellően felkészülve és az után követést nem megfelelően végeztük el.
Kapcsolatszerzésre jó volt az IFAT?
Igen, teljes mértékben. Csak utána folytatni kellett volna. A kiállítást követő két hét kritikus. A 250 kontaktból alig volt, ahol az után követést elvégeztük.
Az idei Wasser Berlin kiállításon már többen konkrétan kerestek minket. Ugyanakkor az IFAT-hoz képest ez egy jóval kisebb kiállításnak számít, mi pedig nagy standdal és túl sok emberrel jelentünk meg. Így feleslegesen költöttük el a kiállításra szánt összeg egy részét. Tanulni kell a kiállítások gyakorlatát is.
Ami itt szintén bejött az a B2B tárgyalások. Ezekből szívesen látnék az Ökoindustrián is. Illetve lehetne ezt Magyarországon havi, kéthavi rendszerességgel szervezni az ebben érdekelt, érintett cégek számára.
Mi a helyzet a magyar kiállítással, az Ökoindustriával?
Az Ökoindustria kétévente kerül megrendezésre. Mi megjelenünk idén is a Watercope- val. Valójában én el tudnám képzelni, és szívesen látnám az Ökoindustriát egy jóval nagyobb volumenben megszervezve. Meghívva nagy cégeket, akár olyanokat is, melyekről elsőkörben nem gondolnánk, hogy környezetvédő a tevékenységük. Ezek a

vállalatok elhozhatnák saját partnereiket, akik akár potenciális ügyfelei lehetnek a többi kiállítónak. Ezzel növelni lehetne a hazai környezetipari B2B találkozások számát, melyek nyomán erősödhetnének a partnerségi kapcsolatok is az iparágon belül.
interjú: Koza Andrea

Főtámogató

 

mav

Máv Zrt. 

 

Támogatók

nfm szines logo

http://www.trenecon.hu/

ce hu rvb hr
deloitte Holofon logo rgb EEN HU szines
MNKH   fm logo th


Médiapartnerek

ingreen log tltsz 2000x1433 800x573 transpack 2000x467 800x186 zip magazin logo 800x869 800x869 zoldunio 2000x2517 800x1006


Szakmai partnerek

electro coord th greenius
kovet logo allo 1651 meszsz
recobin  

Hátra van még:

co2libri 2017

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt.