V. ÖKOINDUSTRIA

Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

V. ÖKOINDUSTRIA
Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági
és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás
2017. november 8–10.
Budapest, a Vasúttörténeti Park (1142 Budapest, Tatai u. 95.) 

kicsi okoindustri 5os logo
kexport.eu
Toronyi Zoltán KEXPORT Klaszter menedzser interjú a körforgásos gazdaságról

Mi a véleményed Zoli, a körforgásos gazdaság mennyire terjedt el Magyarországon?
Induljunk ki talán onnan, hogy a körforgásos gazdaság, mint javaslatcsomag az Európai Unió által 4-5 éve indult útjára, gyakorlatilag kampányszerűen megváltoztatva a korábbi lineáris gazdálkodási modellre épülő gazdasági szemléletet. A javaslatcsomagra épülő koncepció alapján mindenre úgy kell tekinteni, hogy ami hulladékként képződik egy folyamat végén, az egy másik folyamatban gyakorlatilag – a megfelelő feldolgozási folyamatot követően - alapanyagként mehessen be. Arra kell törekedni, hogy amit kibocsátunk, megtermelünk valamiből, amit veszünk egységet, az egy új termelési folyamatnak, gyártásnak legyen az alapja. Összességében a hulladékra ne hulladékként tekintsünk, hanem mint egy alapanyagbázisra. És minden létező módon csökkentsük a lerakásra kerülő mennyiségeket. Ennek próbál eleget tenni ez a fajta javaslatcsomagra épülő gondolkodás, keresve a felelős gyártókat, a felelős közreműködő szervezeteket, a felelős fogyasztókat, hogy mindenki a maga helyén tudja kezelni a folyamatokat. A fogyasztó úgy tekintsen egy termékre, hogy az egy következő ciklusban egy másik termék alapanyaga lehet.
A vállalkozások szintjén ennek a koncepciónak a gyakorlatba vitt alkalmazása még nem vált általánossá azaz, hogy olyat gyártsanak, bocsássanak piacra, ami a majdani hulladékstátusz elhagyását követően ismételten nyersanyagként vesz majd részt a körforgásban. A pozitív tendenciák közé sorolható pl. hogy Brüsszelben arról folynak bizottsági egyeztetések, hogy a minél hosszabb életciklusú elektronikai termékek, berendezések kibocsátására törekedjenek a vállalatok. Jelenleg az értékes elektronikai termékek olyan rövid időre szólnak a kopó, forgó alkatrészek miatt, hogy meghibásodás esetén nem érdemes megjavíttatni őket, egyszerűen hulladékká válnak. Jelentős részük nem is hasznosítható újra, mivel a bonyolult szerkezeteknek nincs minden esetben jól megvalósítható hasznosítása, így az energetikai hasznosítás maradhat, mint a legmagasabb hulladékkezelési szint.
Egy nyomtató, egy rádiótelefon vagy más 1 - 3 évre tervezett eszköz, a bennük lévő könnyebben hasznosítható értékes fémek mellett, tartalmaz olyan összetevőket pl.  műanyagokat, melyek különbözőségük miatt nehézkessé teszik a hasznosítást. 
Főleg a multinacionális cégek ismerték fel, hogy a körforgásos gazdaság szemléletébe illeszthetik bele társadalmi felelősségvállalási programjaikat ill. fejleszthetik a környezettudatossághoz kapcsolódó szemléletmódjukat. Ennek mentén azonban nem következik be a kibocsátás visszafogása, viszont a visszaforgatás jelentősége megnő. A termékek megnövelt működési, kihordási ideje megnyújthatja a termékek életciklusát, ez hatást gyakorol a fogyasztásban megnyilvánuló keresletre is. A körforgásos gazdaság ugyanakkor mégis csak javítja a termékek, cégek „image”-ét, így egy magára valamit is adó cég nem szeretne majd hosszabb távon "nem szalonképes” lenni.
Mit értesz az alatt, hogy nem szalonképes? A fogyasztóknak nem felel meg vagy az irányelveknek?
Azért nem szalonképes, mert, ha olyan terméket helyez ki a piacra, aminél nem tudja megnevezni, az hogyan kerül majd vissza a körforgásba, akkor nem tudja a tudatos vásárlót befolyásolni. És bár nem is teljesen az ő dolga vállalatként a tudatos vásárló befolyásolása, az mégis fontos kérdés, ha megnevezi, hogy az adott termék, a használatát követően hogyan kerül vissza a körforgásba.
Abban látom az elmozdulást, hogy a cégek a kommunikációjukba illesztik be azokat a pontokat, melyek a körforgásos gazdaságnak megfelelnek és amelyeket megvalósítottak már. Ezt főleg a multinacionális cégek alkalmazzák, hiszen ők képesek a körforgásos gazdaság hulladékkezelési (visszagyűjtési, logisztikai, hasznosítási) részénél jelentkező nagy költségvonzat előteremtésére.
A KKV szektornál még nem jelent meg a körforgásos gazdálkodás alkalmazása, kommunikálása a vevők felé?
Még nem jellemző. Ez nem a magyar KKV-k sajátossága, globálisan is lassan halad. A multinacionális vállalatok, akik alkalmazzák, előbb vagy utóbb elvárják ugyanezt a beszállítóiktól is, akik főleg a KKV szektor szereplői. Megpróbálják elérni, hogy a beszállításra kerülő anyagok, termékek is részesei legyenek a körforgásos gazdaságnak.
Ez az egész arról szól, hogy amit az emberiség bármilyen formában nyersanyagként felhasznál, azt legyen képes visszaforgatni a természetben lezajló folyamatokhoz hasonlóan. A nagy feladat ebben az, hogy olyan cégeknél kell a globalizált világban ezt érvényesíteni, ahol a termékek, áruk előállítása révén jelentős hulladékképződés várható és ez amennyire lehetséges visszaforgathatóvá váljon.
Azt gondolom, hogy napjainkban az Unió komolyan a zászlójára tűzte ezt a felelős gondolkodást. Ennek átvitelét a nagy cégekre, rajtuk keresztül a kisebb cégekre és végül a fogyasztókra.
Mit gondolsz hogyan lehetne jobban népszerűsíteni? Milyen információ hiányzik ahhoz, hogy több cég kezdjen el gondolkodni a körforgásos gazdálkodásban? Mivel lehetne segíteni, hogy ez jobban benne legyen a vállalkozások gondolkodásában?
A kérdés az, hogy milyen kulturáltságú területen próbáljuk meg ezt átvinni. Hosszabb ideje fogyasztói viselkedést tudatosan befolyásoló országokban vélhetően egyszerűbb a helyzet. A fogyasztó tudni szeretné mi lesz a termék útja, hogyan lehet újra hasznosítani. A fogyasztó szeretne tudomása szerint a legjobbat tenni.
Ha folyamatosan kapja az ezzel kapcsolatos információkat, mit és hogyan kezeljen, hol gyűjtsön, hová esnek a hozzá legközelebbi elérhető gyűjtőpontok a hulladékok elhelyezésére. Hiszen a nem kellően tájékozott és tájékoztatott fogyasztótól nem lehet elvárni, hogy megfelelően töltse be a körforgásos modellben saját nagyon fontos szerepét. És ennek hiányában a felelős és tudatos kibocsátó sem képes ellátni a feladatát.
A nagyon meghatározó szakmai konferencia szinteken túl -100-300 főnyi hallgatóság mellett – további erőfeszítések kellenek a modell lényegének megismertetésére is.
A mindennapi fogyasztás egyik jelentős tétele a pillanatok alatt hulladékká váló csomagolóeszközök köre. A csomagolóeszközök anyagösszetétele éppen ezért elsőrendű fontossággal bír, a hatalmas kibocsátások begyűjtése, hasznosítása és körforgásba helyezése szempontjából nem kérdéses az anyagösszetétel homogenitása.
 Ugyanakkor tény, hogy éppen a csomagolóanyag ipar van a legkevésbé arra késztetve, hogy csökkentse, szinten tartsa vagy visszaszorítsa a kibocsátását mivel a fogyasztási javak, elsősorban az élelmiszer eredetűek igénylik a csomagolás, olykor túlzásba vitt jelenlétét.
A hulladékkezelés az egyik legköltségesebb elem a folyamatokban, mire abból ismét alapanyag lesz, az egy újabb gyártási folyamatnak tekinthető. Miközben minden olyan lépést maga után húz, amivel az elsődleges gyártás is rendelkezik, mint például komoly energiafelhasználás, víz és szennyvízkezelés, szállítás stb. 
Jól értelek, úgy gondolod, hogy amig egy cégnek nem érdeke magától, hogy átálljon a körforgásos gazdaságra, mert nincs fogyasztói nyomás, addig komoly előrelépés nem várható?   A körforgásos gazdálkodás népszerűsítését inkább a fogyasztó oldaláról kellene kezdeni?
Igen. A fogyasztó elsődleges tényező ebben a kérdésben. Ugyanakkor a körforgásos gazdaság felé haladni azért is nehéz, mert például Magyarországon lerakóba vinni a keletkezett hulladékot még mindig olcsóbb, mint beruházásokat megvalósítani a lerakótól való eltérítés jegyében.
Nagyon fontos, hogy a fogyasztó tudja, mit vesz meg, mi lesz a termékkel a használat után, az életciklus végén. Amig azonban kizárólag az ár határozza meg a beszerzést vagy vásárlást, addig ez az egyéb tényezőket el fogja nyomni. A fogyasztó a számára kedvező árat keresi alapvetően. Az olcsó, első áras termékek vélhetően rövidebb ciklusidővel rendelkeznek, hamarabb válnak hulladékká. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hulladékká vált terméket ne lehetne ismét visszajuttatni a rendszerbe.
Kinek kellene elkezdeni, véleményed szerint ezt a folyamatot, a tudatos kommunikációt a fogyasztók felé vagy akár a vállalatok felé is.
A javaslatcsomag Brüsszelből indul, ami jelen állapotában inkább egy irányelv, egy elvárás, egy koncepció és még nem a hatályos jogszabályokba való átültetés.
Ez akkor tud begyűrűzni a mikroszférába, ha a nemzeti szabályozások is kapcsolódnak ehhez.
Igen, ebben az a nehéz, hogy nem csak a neve körforgásos gazdaság, hanem a folyamat is körforgásos. A kérdés az, hol van az a pont, ahol el lehet kezdeni a folyamatot? A fogyasztóknál vagy a cégeknél?
Igen, ez jó kérdés. A cégeket úgy lehet megfogni például, hogy pozitív diszkriminációban részesítik azt, aki olyan terméket, anyagot bocsát ki, aminek a visszagyűjtése, visszaforgatása, hasznosítása egyszerű, relatív könnyen megvalósítható. Mindig a pénzügyi kérdés, az ide kapcsolódó szankciók befolyásolják leginkább a gyártókat, kereskedőket.
Vegyük például a táskarendeletet, van, ahol a hagyományos műanyag csomagolóeszköz vastagsága szab határt a kibocsátásnak, van ahol a termékdíj megnövelésével érték el a műanyagtáskák használatának csökkenését, a kibocsátás jelentős visszaszorulását illetve fizetőssé tételét. Ezekkel az adminisztratív szabályozásokkal, adókedvezményekkel a kormányok tudnak élni. Ez jogalkotói és végrehajtói feladatkör.
A fogyasztói tudatformálásban nem kell feltétlen részt vennie az államnak. A nonprofit szektor is tudja kezelni, értelemszerűen a közszférával összekapcsolódva, ezt a területet. Ilyen például a tudatos vásárló, a fogyassz kevesebbet, a hagyj ki egy napot, a hulladékcsökkentési hét jellegű kezdeményezés. Ezzel a túlzásba vitt fogyasztás csökkenthető, amikor ez tömegessé válik, akkor várhatók komolyabb változások. Azt tudomásul kell venni, hogy a vállalatok jellemzően profit orientáltak, ezért számukra a fogyasztás lecsökkenése nem vonzó alternatíva, de ugyanakkor érdekeltté kell tenni őket abban, hogy tevékenységüket igazítsák a körforgásos gazdasági modellhez. Ez ugyanakkor a cégeknek komoly és költséges fejlesztéseket generálhat.
Elhangzott több platform, amiket említettél. A konferenciák a cégek esetében, illetve a nonprofit szektor a fogasztói oldalon. Ezek mellett milyen platformot emelnél ki, amely alkalmas lenne a körforgásos gazdaság népszerűsítésére?
A kereskedelmi és iparkamarák rendszere alkalmas lehet erre. Egyfajta kamarai feladat lehetne a tagvállalatok felé információkat szolgáltatni. Hasonlóan a kereskedelmi és iparkamarákhoz, az önkormányzatok is bekapcsolódhatnának ebbe a folyamatba. Az iparűzési adót fizető cégek felé létrehozhatna, illetve támogathatna egy, a körforgásos gazdasággal kapcsolatos információs platformot.
Véleményed szerint az Ökoindustria hol tud ehhez hozzátenni?
A gond az, hogy a körforgásos gazdálkodás kérdése önmagában már kicsit lejáratott, unalmas. Attól lehetne érdekes ez a terület, ha konkrét, megvalósult példákat lehetne felhozni és bemutatni az érdeklődőknek. Az ilyen jellegű konferenciák népszerűek, a vállalatok viszonylag magas számban vesznek részt ezeken, attól függetlenül, hogy ezek a rendezvények részvételi díjhoz kötöttek. Az Ökoindustria, mely ingyen belépést biztosít, hasonló sikerességgel tarthatna a kiállítás ideje alatt a körforgásos gazdálkodáshoz kapcsolódó, konkrét céges példákat bemutató előadásokat.
A kiállítóként megjelenő cégek felé lenne ötleted, hogyan tudnák érzékeltethetnék részvételüket a körforgásos gazdaságban?
Érdemes lenne átgondolni a kiállító cégek esetében, hogy saját területükön belül, milyen lépéseket tettek már a körforgásos gazdaság felé. Amennyiben létezik ilyen, azt megjeleníthetnék, kommunikálhatnák a kiállításon a látogatók felé. Ezzel is népszerűsítve a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó szemléletet.
interjú: Koza Andrea

Főtámogató

 

mav

Máv Zrt. 

 

Támogatók

nfm szines logo

http://www.trenecon.hu/

ce hu rvb hr
deloitte Holofon logo rgb EEN HU szines
MNKH   fm logo th


Médiapartnerek

ingreen log tltsz 2000x1433 800x573 transpack 2000x467 800x186 zip magazin logo 800x869 800x869 zoldunio 2000x2517 800x1006


Szakmai partnerek

electro coord th greenius
kovet logo allo 1651 meszsz
recobin  

Hátra van még:

co2libri 2017

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt.